Veszélyes üzem felelősség, az orvosok fokozódó felelőssége A Polgári törvénykönyv az általános kártérítési felelősségnél szigorúbban szabályozza a veszélyes üzem felelősséget. Ennek lényege, hogy aki fokozottan veszélyes tevékenységet folytat az csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha igazolja, hogy a kárt működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő. […]
Vérkészítmények miatti károsodással kapcsolatos állami kártalanítás. Az állami kártalanítás eseteit a tanácsok fejezet 8. pontjában ismertettem. Ezek közül a vérkészítményekkel kapcsolatos károsodások, különösen a Hepatitis fertőződéssel kapcsolatos kártalanításokkal összefüggő bírói gyakorlat kialakulásáról beszélhetünk, már-már típus ügy szintjén a nagy számú eljárás miatt. Az ilyen eljárások a Legfelsőbb Bíróság két elvi […]
Vérkészítmények miatti károsodással kapcsolatos állami kártalanítás
Tájékoztatási hiba Ma a nem megfelelő betegtájékoztatás szinte ugyanannyi esetben eredményezi a kórház felelősségét, mint a nem megfelelő orvos-szakmai tevékenység miatt. A tájékoztatás lényege, hogy a kórháznak a beteget, mint a döntésre jogosult személyt, döntési helyzetbe kell hozni, azaz mindent el kell mondani a betegnek, ami a beavatkozással kapcsolatos döntést […]
Tájékoztatási hiba
Mi nem minősül a beavatkozás kockázatának? A Legfelsőbb Bíróság 429/2005 BH- ban megjelent határozatával ismételten megállapította, hogy a műtéti kockázat fogalma körébe nem tartozik az olyan orvosi tevékenység és magatartás, amely a jogi megítélés szempontjából felróható magatartásnak minősül. Kifejtette azt is a határozat, hogy a véletlent a műtéti kockázat beteget […]
Mi nem minősül a beavatkozás kockázatának?
Kórházi fertőződések (szepszis) bekövetkezése Sajnálatosan egyre többször fordul elő, hogy a műtétek sikerülnek, de azt követően a nem megfelelő kórházi higiéniás viszonyok, van a nem megfelelő antibiotikum profilaxis hiánya, vagy éppen az aszepszis anti-szepszis szigorú protokolljainak be nem tartása következtében különböző “nosocomiális” és poszt operatív fertőződések alakulnak ki, amelyek sokszor […]
Kórházi fertőződések (szepszis) bekövetkezése
Idegen test Idegen test maradhat bent az emberi testben, hasi sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, traumatológiai, ortopédiai és egyéb műtétek után. Idegen test lehet a törlő kendő, bármilyen eszköz, tű, csipesz stb. A bírói gyakorlat ma már az idegen test bennmaradást, függetlenül attól, hogy az milyen okból történt, ” nem a legnagyobb […]
Idegen test szervezetben hagyása
Gyógymódválasztási szabadság A bírói gyakorlat szerint a kezelőorvos jogosult a vizsgálati és terápiás módszerek megválasztására, de felelős az által választott módszerért azzal, hogy ebbe azt kell érteni, hogy a beavatkozás kockázata kisebb legyen az elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen és a döntés helyességét pedig valós […]
Gyógymódválasztási szabadság
Diagnosztikai tévedés (kiemelten a szülészet-nőgyógyászat területén) Az orvosi műhibák gyakran történnek oly módon, hogy nem kerül, vagy nem időben kerül észlelelésre az a betegség, ami kezelést igényel. Abban az esetben, ha ez az észlelés azért marad el, mert valamilyen indokolt vagy szükséges vizsgálatot elmulasztanak a kórházban, akkor ezért állapítható meg […]
Diagnosztikai tévedés
A valószínűség szerepe a bizonyításban A Legfelsőbb Bíróság elvi határozata szerint, mivel nincs kétségmentes megállapíthatóság az orvostudományban, ezért a jogi bizonyítottság is ezen az alacsonyabb szinten értendő, tehát az ok-okozati összefüggés vizsgálatánál elegendő a valószínűsíthető okok szerepe is.
A valószínűség szerepe a bizonyításban
A műtét-technikai hibák Gyakori, hogy súlyos egészségkárosodásokat idéz elő a műtét során egy nem megfelelő mozdulat, amikor például gerincműtét során idegsérülés történik és beteg tolókocsiba kényszerül, lebénul, vagy amikor laparoszkópos beavatkozás során akár sebészetben, akár nőgyógyászatban átvágják, átszúrják a belet. Az ilyen egy-mozdulattal elkövethető műtét-technikai hiba önmagában nem eredményezi a […]
